Tévhitek és valóság: Mi történik valójában a hipnózis alatt?
A hipnózis valósága sokkal egyszerűbb és természetesebb, mint ahogy azt a tévhitek sugallják. Egy olyan tudatállapot, amely mindannyiunk számára ismerős, és amely megfelelő keretek között biztonságosan, hatékonyan támogathatja a testi-lelki egyensúlyt. Ha elengedjük a félelmeket, a hipnózis nem titokzatos eszközzé, hanem hasznos belső erőforrássá válik.

A hipnózis szó sokakban misztikus, sőt félelmet keltő képeket idéz fel, pedig valójában egy teljesen természetes tudatállapotról van szó. Nem varázslat, nem kontrollvesztés, és nem „elmeátvétel”. Sokkal inkább egy olyan fókuszált, befelé irányuló figyelmi állapot, amelyet mindannyian rendszeresen megtapasztalunk – csak nem nevezzük nevén.
Gondoljunk csak arra a pillanatra, amikor elalvás előtt lebegünk ébrenlét és alvás határán, vagy amikor annyira belemerülünk egy könyvbe, hogy megszűnik körülöttünk a világ. Ezekben az állapotokban az elme nyitottabb, befogadóbb, és könnyebben kapcsolódik a belső tartalmakhoz. A hipnózis pontosan erre az állapotra épít.

A leggyakoribb tévhitek – és a valóság
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy hipnózis alatt az ember elveszíti az irányítást. A valóság ezzel szemben az, hogy a kliens végig tudatánál van, hallja, mi történik, és bármikor dönthet úgy, hogy megszakítja a folyamatot. A hipnózis együttműködésen alapul, nem alávetettségen.
Sokan azt is gondolják, hogy csak „gyenge akaratú” emberek hipnotizálhatók. Valójában épp azok reagálnak a legjobban, akik képesek figyelni, ellazulni és együttműködni. A hipnózis nem az akarat gyengeségét, hanem a belső fókusz képességét igényli.
Egy másik gyakori félelem, hogy az ember nem ébred fel a hipnózisból. Ez egyszerűen nem lehetséges: a hipnózis nem alvás, hanem módosult tudatállapot, amelyből az idegrendszer természetes módon visszatér az éber állapotba – ugyanúgy, mint egy elmélyült relaxációból.
Mi történik valójában hipnózis alatt?
Hipnózis során a figyelem kifelé irányuló része háttérbe szorul, miközben a belső érzékelés felerősödik. Az elme lelassul, a test ellazul, az idegrendszer kilép a folyamatos készenléti állapotból. Ebben a nyugodt, fókuszált állapotban könnyebb hozzáférni a tudatalatti működésmintákhoz.
A tudatalatti nem „titokzatos hely”, hanem azoknak a szokásoknak, érzelmi reakcióknak és automatikus válaszoknak a tárháza, amelyek nap mint nap irányítják a működésünket. Itt találhatók a belső erőforrások is: a megküzdési képesség, a kreativitás, a belső stabilitás.

Fontos hangsúlyozni: a hipnózis nem „különleges emberek” kiváltsága.
Mindannyian átéljük naponta többször is, például elalváskor, ébredéskor vagy elmélyült tevékenységek közben. A különbség csupán annyi, hogy a vezetett hipnózis során ezt az állapotot tudatosan, céllal használjuk. A hipnózis nem megváltoztatja, hanem támogatja az egyént abban, hogy a saját megoldásaihoz férjen hozzá, visszakapcsolódjon a belső stabilitáshoz és erőforrásokhoz.
Miért hatékony eszköz az önismeretben és az egyensúly helyreállításában?
Mivel a hipnózis megkerüli a folyamatosan elemző, kritikus gondolkodást, lehetőséget ad arra, hogy mélyebb szinteken történjen változás. Nem erőből, nem akarattal, hanem finom belső átrendeződéssel.
Relaxációba ágyazva különösen hatékony, mert a test ellazulásával párhuzamosan az idegrendszer is biztonságos állapotba kerül. Ilyenkor csökken a stresszválasz, és a szervezet regenerációs folyamatai kerülnek előtérbe. Ez az állapot kedvez a mentális egyensúly helyreállításának.